Asztrológia
Az asztrológia (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered. Az úgynevezett ezoterikus tanok egyike, és feladata a bolygók állásából egy adott időpontban bekövetkezett esemény (legtöbbször egy személy születése) sorsának minél pontosabb meghatározása.
Horoszkóp
A horoszkóp görög eredetű szó, a horoscopos szóból ered, jelentése „óra-kép". Egy vizuális, kör alakú égi ábra, egy égi 'fotó', mely egy adott pillanatra és földrajzi helyre vonatkozik. Alapeleme a 10 égitest, a 12 zodiákus jel, a 12 asztrológiai ház és a legfontosabb fényszögek.
A horoszkóp ábrák egy fajtája, mely az egyén születésének idejére és helyére készült.
Szinasztria
Két születési horoszkóp összevetése, melynek során kapcsolatuk dinamikáját, lehetőségeit, probémáit vizsgáljuk.
Ascendens (Asc)
Jelentése ' felkelő, felemelkedő pont'. Az Ekliptika azon pontja, mely a születési hely láthatárán a születés időpontjában Keleten fölemelkedik.
Descendens (Desc)
Jelentése 'leszálló pont'. Az Ascendenssel szemközti pont. Az Ekliptika azon pontja, mely a születés időpontjában Nyugaton, a születési hely láthatárán lenyugszik.
Medium Coeli (MC)
A Meridiánnak és az Ekliptikának a születési helytől Délre eső metszéspontja. Az "égbolt közepe", a születés helyén.
Imum Coeli (IC)
A Meridiánnak és az Ekliptikának a születési helytől Észak felé eső metszéspontja. Az "égbolt mélypontja", a születés helyén.
Ekliptika
A Nap látszólagos útja a Földről nézve. A Nappálya az Égi Egyenlítő sikjával 23°27'-es szöget zár be. Ezt nevezzük az Ekliptika elhajlásának.
Égi Egyenlítő
A Föld Egyenlítőjének kivetítése az égboltra.
Tavaszpont
Az égboltnak egy nevezetes fiktív pontja: az Égi Egyenlítő és az Ekliptika két metszéspontja közül az, ahol az Ekliptika az Égi Egyenlítő fölé emelkedik (északi féltekérőll nézve). Ezt nevezzük Kos 0 foknak, ez a tavaszi napéjegyenlőség időpontja a Föld északi féltekéjén, ami egyúttal a csillagászati tavasz kezdete.
Zodiákus
Az állatöv - latin eredetű szóval zodiákus - az égboltnak az Ekliptikát északról és délről övező, közelebbről meg nem határozott szélességű, 360 fok kerületű sávja. Klasszikus értelemben tizenkettő, valójában tizenhárom csillagkép kisebb-nagyobb része alkotja.