2020.06.19.
A nyári napforduló napja az év leghosszabb nappala. A hagyományok szerint ugyan június 24-én, Szent Iván éjjelén szokás ünnepelni az északi féltekén az év leghosszabb nappalát - azaz egyben az év legrövidebb éjszakáját - , de azt kevesen tudják, hogy a nyári napforduló valójában (már) nem Iván napjára esik.
2020-ban június 20-án lesz a leghosszabb nappalunk - ez a nyári napforduló időpontja és egyben a csillagászati nyár kezdőnapja.
A Szent Iván éji tűzrakást a szláv népek terjesztették el egykor Európában, és a kontinens északi és déli részén még ma is él a néphagyomány. A nyári napforduló idején gyújtott tűzről azt tartották, s tarják, hogy megvéd a jégeső, a köd, a dögvész ellen és elősegíti a jó mezőgazdasági termést. Az elhamvadó parazsat átugró párok, valamint a távol lévő kedvesük miatt egyedül ugrók pedig megerősítik szerelmüket, összetartozásukat, s a hiedelem szerint bőséges gyermekáldásban lesz részük.
Ha teheted, akkor ne aludd át ezt az éjszakát, varázslatos és misztikus napja ez az évnek! Idén szerencsére a nyári napforduló pont szombatra esik, így semmi nem állhat az ünneplés útjába!
********************************************************
A napforduló földrajzi, csillagászati háttere:
A Föld és a Nap középpontját összekötő egyenes – a vezérsugár – az év folyamán változó helyeken metszi a Föld felszínét. A vezérsugár földfelszíni metszéspontja az ún. talppont. A nyári napfordulókor a talppont a Ráktérítő vonalára esik - azaz a Nap a Ráktérítő felett delel.
A talppont az északi félteke nyarán az Egyenlítőtől legtávolabb június 22-én kerül. Mivel a Nap ilyenkor a Földről a Rák (
) csillagkép irányában látszik, azt a szélességi kört, ahol ezen a napon a Nap zenitben delel, Ráktérítőnek hívják. Június 22-ét követően a talppont földrajzi szélessége, s így a Nap deklinációja is csökken. A Ráktérítő tehát fordulatot jelent a Nap látszólagos évi járásában, a Napot képletesen szólva az Egyenlítő felé téríti. Innen az elnevezés másik fele.
Ebben az időben jár tehát a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton az északi féltekén, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal és a legrövidebb az éjszaka. A Föld forgástengelye az ekliptika* síkjával 66° 33'-es szöget zár be, tehát az Egyenlítő ekliptikához viszonyított helyzete ennek pótszöge, 23° 27'. Ennek következménye, hogy a Föld egy-egy adott pontját a Nap körüli éves keringés során változó mennyiségű (beesési szögű) napfény éri, így jöhetnek létre évszakok.
A nyári napfordulót a piros pont mutatja az ábrán (talppont a Ráktérítőn). A kékkel jelölt pont a téli napfordulót jelzi (talppont a Baktérítőn), míg sárgával és zölddel jelölve a tavaszi és őszi napéjegyenlőség látható (talppont az Egyenlítőn).
*ekliptika = a Föld Nap körüli keringésének síkja, azaz a Nap látszólagos égi útja a Földről nézve
Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42294_1/ch04s03.html