Gyurcsó Bori asztrológus * asztrológia * tarot

A Szentírás alapján egy fénylő csillag adta hírül Jézus születését és ez az égi jel mutatott utat a három napkeleti bölcs számára Betlehembe. A betlehemi csillag a mai napig megjelenik a karácsonyi szimbolikában, gondolj csak a csillag formájú csúcsdíszre vagy akár a csillagszóróra. No de mi is lehetett ez a fénylő égi jelenség?

Az egyik elmélet szerint ez a rendkívüli égi jelenség egy üstökös volt. A kínaiak már i. e. 240-ben megfigyelték és lejegyezték a Halley-üstökös feltűnését, ami azonban Jézus születése körül csak i. e. 12-ben volt látható az égbolton. Az üstökös-elmélet ellen szól az is, hogy már az antik világban is ezek a fertőzések, vész, háború, halál közeledtét jelentették, nem pedig egy pozitív értelemben vehető történést, egy messiás születését.

Johannes Kepler (1571-1630) német asztronómus, asztrológus és matematikus elmélete szerint azonban a betlehemi fényjelenség nem egyszerű csillag volt és nem is üstökös. Úgy vélte, a bölcsek két bolygónk, a Jupiter és a Szaturnusz i.e. 7-ben feljegyzett konjunkcióiból következett jelenség és egy szupernóva együttes megjelenését láthatták az égbolton. Ezt támasztja alá az is, hogy a korabeli asztrológusok a Jupitert a királyok bolygójának, míg a Szaturnuszt a zsidóság jelképének tartották. Az i.e. 7-ben létrejött együttállás a Halak jegyében történt, így ezen jelekből ténylegesen következtethettek arra, hogy megszületett a zsidók királya.

2020. december 21-én pontosan ez a Jupiter-Szaturnusz együttállás lesz látható a délnyugati égbolton és ami igazán ritkaság, hogy ilyen szoros együttállásra 1623 óta nem volt példa. 

A Jupiter és a Szaturnusz között november elején már csak 5 fok volt a távolság és ez december elejére 2 fokra szűkült. A csökkenés meg sem áll december 21-ig, a „Nagy Együttállás” estéjéig, amikor szabad szemmel nézve a Jupiter és a Szaturnusz szinte összeolvad, annyira közel látszanak egymáshoz.